Fizetési Előleg Kérelem
Az előírt adóelőleg mérséklése Az adózó ugyancsak 20 százalékos mértékű bírságot fizet akkor is, ha az előző időszak adatai alapján előírt adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja ilyenkor a mérsékelt adóelőleg és a tényleges kötelezettség alapján fizetendő adó különbözete. Az adóelőleg megfizetése Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget általában önadózással kell teljesíteni, azonban az adóelőleg-fizetési kötelezettség fizetési meghagyással is megállapítható erre irányuló törvényi felhatalmazás alapján (például a helyi iparűzési adót az arra illetékes hatóság ilyen módon állapítja meg). Ilyenkor az adóhatóság az éves bevallás, illetőleg a várható adó bejelentését követő 30 napon belül fizetési meghagyásban közli az előleg összegét, valamint a fizetés határidejét. Kérelem az adóelőleg módosítására Az adózónak lehetősége van arra, hogy az adóhatóságtól az adóelőleg módosítását kérje, ha - előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és - számításai szerint az adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.
Kérelem adólelőlegre - Adózóna.hu
- Játék 6 éves kislánynak
- Csed veszélyeztetett terhesség első jelei
- Iparűzési adóelőleg mérséklésének lehetősége
- Az adóelőleg mérséklése - EU-TAX Consulting Kft.
- Fizetési előleg kérelem
Az adózónak kérelmében be kell mutatnia, hogy a rendelkezésére álló információk és becslések alapján várhatóan hogyan alakulnak az üzleti évben gazdasági tevékenységének azon adatai, amelyeket az iparűzési adó számítása során figyelembe kell venni. Másrészt pedig, számításokkal is alá kell tudnia támasztani a kérelemben foglaltakat. Amennyiben a kérelemben az adózó az előleg módosításának az indokoltságát számításaival nem támasztotta alá - és a kérelem alapján az elbírálásához megfelelő információ nem áll rendelkezésre -, akkor az adóhatóság jogosult felszólítani az adózót hiánypótlásra. A kérelmet elektronikus úton lehet benyújtani. Az adózó az Elektronikus Önkormányzati Portálról tudja a kérelem benyújtás megtételét indítani:. Felhívjuk a figyelmet itt is arra, hogy az E-önkormányzati Portál a nap 24 órájában biztosítja az aktuális adóegyenlegek és benyújtott adóbevallások pontos és részletes lekérdezését. Benyújtható űrlap: IPARŰZÉSI ADÓ ELŐLEG MÓDOSÍTÁSI KÉRELEM ASP ADO 87M 2017. december 31-éig önálló mulasztási bírság tényállás kapcsolódott az indokolatlan adóelőleg-mérsékléshez [régi Art.
Az adóelőleg módosítása nem csak abban az esetben kérhető, ha az adózónak nem áll rendelkezésére pénzügyi fedezet az adóelőleg megfizetésére, hanem azok az adózók is eredményesen nyújthatnak be adóelőleg módosítási kérelmet, akiknek ugyan a likviditása lehetővé teszi a korábbi időszak adatai alapján megállapított magasabb összegű adóelőleg megfizetését, azonban a tárgyidőszakban bekövetkezett változások – például az árbevétel jelentős csökkenése, a költségek emelkedése – miatt a számított adója jelentősen elmarad a korábbi időszak adójától. A veszélyhelyzet miatt bekövetkezett árbevétel csökkenés esetén is be kell mutatni a mérséklés iránti kérelembe azokat a tényeket, amelyek a mérséklést indokolttá teszik, az adóhatóság minden esetben a kérelemben foglaltak alapján egyedileg bírálja el a kérelmet és állapítja meg a módosított előleget.
Az adóhatóságnak a kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit. Az adóhatóság nem engedélyezhet fizetési könnyítést: a) a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, b) a beszedett helyi adóra, c) a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra. 42. §-a szerint lehetőség van a bevallott adókötelezettség alapján fizetendő adóelőleg-fizetési kötelezettség módosítását kérni az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. Az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni. Nagyon sok esetben a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelem a társasági adónemben fennálló hátralékra (is) vonatkozik. A hátralék forrása számos esetben abból adódott, hogy a tárgyévi (a bevallás benyújtásának időpontjához képest a tárgyévet megelőző évre vonatkozó) adókötelezettség nem került megfizetésre, mivel az előző évhez képest jelentősen nagyobb nagyságrendben keletkezett, s a tárgyévet követő évben sem várható ilyen összegű adókötelezettség.
A veszélyhelyzet következtében változott az adófizetési kötelezettség határideje, és ezzel párhuzamosan a túlfizetés kiutalásának határideje is A 140/2020. (IV. 21. ) Korm. rendelet / Magyar Közlöny 82. száma /, amely 2020. április 22. napján lépett hatályba, több, az adózási könnyítést érintő rendelkezést tartalmaz. Ez a rendelet tartalmazza a társasági adóval, kisvállalati adóval, helyi iparűzési adóval, innovációs járulékkal és az energiaellátók jövedelemadójával kapcsolatos adómegállapítási, bevallási, adófizetési és előlegfizetési szabályokat. A rendelet elsőként azt szabályozza, hogy több adónem esetében az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezett teljesítésének a határideje 2020-ban az általános szabályoktól eltérően alakul, amennyiben az adózó éves bevallási kötelezettsége, vagy soron kívüli bevallási kötelezettsége 2020. napja és 2020. szeptember 30. napja között válik esedékessé. Az adózók ezen adókötelezettségeiknek 2020. szeptember 30-ig tehetnek eleget.
Fizetés előleg kérelem
Fontos hangsúlyozni, hogy a módosított határidő nemcsak a bevallás benyújtására vonatkozik, hanem az adófizetési kötelezettség teljesítését is érintik, tehát a 2019-ről benyújtásra kerülő bevallásban szereplő éves társasági adót – amennyiben fizetési kötelezettség keletkezik – 2020. szeptember 30-ig lehet megfizetni. Az általános szabályok – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2. számú melléklete – a bevallási határidők tekintetében kötelezettséget állapít meg, míg a jelen rendelet a 2020. szeptember 30-ai határidőt lehetőségként említi. Ez tehát azt jelenti, hogy annak továbbra sincs akadálya, hogy az adózó például a társasági adó bevallását 2020. május 31-ig benyújtsa, azt az adóhatóság fel fogja dolgozni. Az általános szabályok szerinti bevallási határidőben benyújtott bevallás különösen azoknak az adózóknak állhat érdekében, akik 2019-ben több adóelőleget fizettek mint amennyi az éves bevallásban szereplő fizetendő adójuk, vagyis túlfizetésük keletkezik a bevallás benyújtását követően.
Ebből következően az adózó valószínűsíthetően kérelmezni fogja a társasági adóelőleg mérséklését is. Több esetben találkoztam az adóhatóság azon álláspontjával, mely szerint az adóelőleg mérséklésére vonatkozó kérelem jogerős elbírálásáig nem hozható döntés a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelem ügyében, mivel a társasági adónemben fennálló tartozás összege csak ezt követően válhat ismertté. Álláspontom szerint az adóhatóság ezen álláspontja nem jogszerű. § (1) bekezdése alapján fizetési könnyítés a nyilvántartott adótartozásra engedélyezhető. Adóelőleg mérséklésére vonatkozó kérelem esetén mindaddig a tárgyévi adókötelezettség alapján fizetendő adót kell megfizetni, amíg a kérelem jogerősen elbírálásra kerül. Ebből következően a jogerős elbírálás időpontjáig a tárgyévi adókötelezettség alapján könyvelt adóelőleg minősül nyilvántartott adótartozásnak. Teljesen bizonyos, hogy a kérelem jogerős elbírálása egyes adóelőlegek esedékességet követő időpontban történik meg, ezért a kérelmező adófolyószámláját pozitív adóhatósági döntés esetén a kérelemmel érintett, a kérelem benyújtását követően, de a jogerőre emelkedés előtt esedékes adóelőleg(ek) esedékességének időpontjára vonatkozóan visszamenőleg kell korrigálni.
Általános szabály szerint a munkabérelőleget személyi jövedelemadó terheli, ha a munkáltató azt kamatkedvezménnyel vagy kamatmentesen nyújtja a munkavállalónak. Ez alól akkor tehetnek kivételt, ha a törlesztés maximum hat hónap alatt megtörténik, és az előleg összege nem haladja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét. Amennyiben a munkavállaló a még fennálló munkabérelőlege mellé újabb előleget vesz fel a munkáltatótól, akkor az már adóköteles juttatásnak fog számítani. A munkabérelőleg visszafizetésénél pedig a munkáltató az adott törlesztő részletet automatikusan levonhatja az esedékes munkabérből. A munkavállaló és a munkáltató közötti kölcsönszerződés – eltérően az előzőektől – alapvetően a Ptk. szabályai szerint megkötött polgári jogi szerződés, függetlenül attól, hogy a munkavállaló a munkáltatói kölcsönt a fennálló munkaviszonyára miatt kapja a munkáltatótól. A felek ebben az esetben tehát szabadon határozzák meg a szerződés tartalmát, és a Ptk. kölcsönszerződésre vonatkozó szabályaitól szabadon is eltérhetnek.
Vegyük példaként a társasági adóra vonatkozó szabályokat. A társasági adóelőleget a bevallás benyújtásának határidejét követő második naptári hónap első napjától kezdődően 12 hónapos időszakra kell megállapítani. Ez egy naptári évvel azonos üzleti évet választó adózó esetében azt jelenti, hogy a május 31-ig benyújtott bevallás alapján július 1-től a következő év június 30-ig terjedő időszakra vonatkozik az adóelőleg bevallása. Ha az adózó a társasági adó bevallását csak 2020 szeptember 30-án nyújtja be, akkor a 2018-as adóévről 2019. május 31-ig benyújtott bevallása alapján köteles adóelőleget fizetni a rá vonatkozó határidők szerint a 2020. szeptember 30-ig terjedő időszakban – vagyis havonta, ha az előző adóévi fizetendő adója meghaladta az 5 millió forintot, illetve negyedévente, ha az előző adóévi fizetndő adója legfeljebb 5 millió forint volt. Valójában a rendeletben foglaltak az adóelőleg vonatkozásában csak a havi előlegfizetési kötelezettséggel rendelkező adózókat érinti, mivel a negyedéves előleget a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell az adózónak megfizetni, amely ebben az esetben július 1-től szeptember 30-ig tartó negyedévben október 20. napja, amely a rendeletben meghatározott időtartamon – 2020. és 2020.
A következő iparűzésiadóelőleg-fizetési kötelezettség a naptári éves vállalkozások esetében 2020. szeptember 15-e lehet aktuális, ugyanis nekik eddig kell befizetniük az éves adókötelezettségük második felét. Tekintve, hogy az adóelőleg még előző időszak, egészen pontosan a 2019. évi iparűzési adóalapok alapján /Htv. 39. §, 39/A. §, 39/B. §/ került meghatározásra, ezért, ha a jelenleg kialakult helyzet miatt már akár szeptember elején előre látható, hogy a vállalkozás adóalapja elmarad a korábbi év adólapjától, akkor érdemes az előírt adóelőlegek mérséklésére is gondolni. Ez azt jelenti, hogy az adózó kérheti az önkormányzati adóhatóságtól az előleg módosítását, ha számításai szerint a tárgyévi várható adója nem éri el a fizetendő adóelőleg éves összegét. Az adózó kérelmében megjelöli a tárgyévi várható adó összegét (amelyet a teljes tárgyévre vonatkozó számításokkal támaszt alá), valamint a módosítani kért adóelőleg összegét. Nagyon fontos az előlegmérséklés iránti kérelemnél megfelelő körültekintéssel eljárnia az adózónak, mivel az indokolatlan előlegmérséklés mulasztási bírságot vonhat maga után.