Vörös Csillag Mozi

2021. 07. 17., szombat, 10:08 A Naprakész műsorvezetői visszautaztak a múltba, hogy felelevenítsék a hallgatók számára a régi kaposvári moziélményt. Horváth Szabolcs és Maloveczky Miklós egészen az 1800-as évek végéig visszarepült. A pandémia miatt nehéz helyzetbe kerültek ma a mozik, nemcsak a filmek bemutatására, hanem azok készítésére is hatással volt a járvány. Annak érdekében, hogy a filmszínházak túléljék ezt az időszakot, "Gyerünk a moziba be! " névvel kampányt indítottak, hiszen ahogy Maó is elmondta a műsorban, a mozi a kultúránk részét képezi. A kampány keretein belül olyan hazai és nemzetközi filmeket mutatnak be, melyek közül biztosan mindenki megtalálja a számára legizgalmasabbat. IDE KATTINTVA megnézhetik, milyen alkotásokat vetítenek a következő héten. A mozi kapcsán a műsorvezetők kicsit visszautaztak a múltba. Kiderült, hogy Kaposváron imádták régen a filmszínházakat, olyan időszak is volt, amikor két héten belül kettő mozi is nyílt. Kaposvári mozis élet régen A műsorban Maó felidézte, hogy már az 1800-as évek végén is voltak mozgóképek, amiket bemutattak, de akkor még konkrét filmszínház nem létezett.

Apollo, Uránia, Vörös Csillag - mozik, amik Kaposváron működtek régen | Kaposvár Most.hu

Fotók

Fájl:Erzsébet (Lenin) körút, Royal szálló, a Vörös Csillag mozi bejárata. Fortepan 24883.jpg – Wikipédia

Egykoron három nagy mozi is üzemelt Szegeden: a Belvárosi (Szabadság), a Korzó (Vörös Csillag) valamint a Széchenyi (Fáklya). Ezek közül lényegében csak a Belvárosi élte túl a rendszerváltást, a Korzó átalakult zeneházzá, míg a Széchenyit teljesen lebontották. A Belvárosi, a vidék legnagyobb mozija A vidék legnagyobb moziját, a szegedi Belvárosi Mozit 1920-ban kezdték építeni, Sebestyén Endre szegedi építész tervei alapján. A mozitermet úgy alakították ki, hogy az alkalmas legyen színházi előadásokra is, a színpadot ellátták süllyesztővel és zsinórpadlással is, előtte nagyméretű zenekari árkot alakítottak ki, a földszintre 700, az erkélyre és a páholyokba 500 ülőhely került. Az emeletre kétoldalt lépcső vezetett föl. A Belvárosi Moziban 1920. szeptember 8-án volt az első vetítés. A méreteiben is nagyszabású mozi már tizenegy óra előtt zsúfolásig megtelt és még az oldalfeljárókat is elállta a kíváncsi közönség – a korabeli tudósítás szerint. A Szabadság (ma Belvárosi) Mozi bejárata 1964-ben.

Teljes film

Kitárta a kis mozi dupla ajtaját, hadd szell�zzön ki az állott leveg�, közben fellocsolt, elsepert, széket szegezett, ha nagyon billegett valamelyik lába. Közben megérkezett Steinné, nagy kosárba szedett illatos sóspereccel, meg az anyósa, özv. Steinné, Sacika, aki menyével jegyszed�i- és társtulajdonosi min�ségben is képviseltette magát. Közben odakinn szép csendben gy�lni kezdett a nép, a friss sósperec illata is csábítólag hatott. A türelmetlenebbje nyakát nyújtogatva méltatlankodott. - Mikor indítja mán? - Türelem, hölgyeim és uraim, a filmszínház m�sora pár perc múlva elkezd�dik - húzta ki magát teljes százötvenkét centiméteres magasságában méltóságteljesen, az ilyen alkalmakra zsabós blúzt ölt� özv. Steinné. Pár perc még, Stein úr hátravonult a kis vetít�be, bef�zte a filmet, kicsit piszmogott, igazgatott (mi az istent csinál ez ilyenkor - hangzott fel kinn a türelmetlen kórus), majd utánozhatatlan mozdulattal intett, és a két n� kitárta a szárnyas ajtót. A bejáratnál Steinné kis asztalnál cetliket ollózott, pénzt számolt, visszaadott és mosolygott, és közbe-közbe ráhúzott egyet a pereces kosárban kotorászó valamelyik gyereke kezére.

Múltidéző 5. rész: A szegedi mozik hőskora | Szeged Ma

Elengedték, megsiratták Steinnét a pereceivel meg a kis Millikével, Stein urat, Saci mamát és a fiúkat. A Dominó Filmszínház bezárt, székeit felvágták gyújtósnak a dics�séges szovjet hadsereg felszabadító katonái, a vetít�re is hasonló sors várt, ám Puszi úr még idejében kimentette és eldugta az Aranysárkány padlásán. Évek múltán aztán Borsos elvtársnak, a párttitkárnak eszébe jutott, miért ne lehetne szórakoztatni a dolgozókat a mozival, ha már könyvtárba nem járnak. - Itt a feladat, elvtársak - fonta össze virsli ujjait egy keddi pártértekezleten. - Várom a felvetéseket. - Legyen a neve Vörös Csillag Mozi, mert a filmszínház felidézi a rosszíz� múltat - javasolta Nagy Elemér, aki f�t� volt a téesznél, és nem volt, csak négy osztálya, de megígérték, hogy kiemelik és iskoláztatják, ha bizonyítja h�ségét a párthoz. - Ilyen ötleteket várok, elvtársak, épít� jelleg� felvetéseket - d�lt hátra elismer�en bólintva a párttitkár. Jöttek még ötletek, javaslatok, ám a mozigépész személyében nem tudtak megegyezni.

Lla firefox

Egész kis tömeg zsúfolódott ott kinn össze. Vágynak a kultúrára, bólogatott magában Borsos elvtárs elérzékenyülve, hiába, nagy dolog a párt értékteremt� ereje. Azzal intett, a villanyt leoltották és elkezd�dött a vetítés. De fejkend�s munkásasszonyok vakolókanalas produkciója helyett egy vakítóan sz�ke, telt idomú elvtársn� ugrándozott a képeken, falatnyi fürd�ruháját, jaj, szinte letépték a tenger habjai s bizony percekbe is beletelt, mire az ámult csöndet Borsos elvtárs rekedt hangja törte meg. -Állj! Állítsa meg, Nagy elvtárs, ezt a fert�t! - kiáltott hátra a vetít�be a párttitkár, ám Nagy Elemér, szokásához híven, a film elindítása után kivonult cigarettázni. Így történt, hogy az elragadtatott munkásosztály és az ajtóban tolongó ifjúság kerek tíz percen át gyönyörködhetett Anita Ekberg majdnem fedetlen bájaiban. Másnap lakat került a Vörös Csillagra, Nagy Elemért visszazavarták vízhordónak a téeszbe. - Kultúra - ezeknek? - mondta fájdalmas hangon Borsos elvtárs aznap este az Aranysárkányban, és nagyot sóhajtva belekortyolt a sörébe.

Vörös Csillag Filmszínház | egykor.hu

  1. Vörös csillag mozi teljes
  2. Vörös csillag mozilla.org
  3. Vörös csillag mozi 1
  4. Vörös csillag mozi 2

retronóm, 2007, október 29 - 10:08 Egy időben az mondták Budapest már nem a kávéházak városa, hanem a moziké. Egy kicsit utána jártam kimetográfia aranykorának. A filmszínház számait megnézve tényleg valósnak mondható ez a kijelentés. Magyarországon 1906-ra tehetőek a ténylegesen moziként üzemelő épületek létrejötte és 1909-re ezekből már negyvenhat volt. 1913-ban 114! Budapesten ekkor kb. egy millióan éltek és például Berlin 4 milliós lakosságához képest 260 mozi azt mutatja tényleg jó a mi arányunk. Korabeli vetítőtermekből néhányat összegyűjtöttem. Az írás egyik alapja az 1947-ben készült MAFIRT Krónika, amelyben néhány mozi bejárata felvillan. Royal 1912-ben nyilt meg az Erzsébet körút 39 alatt a Royal Nagymozgó. Kicsivel több mint 100 ember befogadására alkalmas mozi még ma is meg van. Örökmozgó Filmmúzeumnak hívják most, de elég sok név váltáson esett át: Vesta (1925-42) Erzsébet (1942-1945) Vesta (1945-48) Pentele (1948-kb. 1955) Mátra (kb. 1955-1984) Mátra Mese és Ifjúsági Mozi (kb.

Wed, 22 Jun 2022 19:46:30 +0000