Jakab Hegyi Kilátó – Jakab Hegy | Mentett Útvonalak,Túraútvonalak,Turistautak.
3 km| 155 perc Tovább egyenesen keletre ezen földút 74 16 Eddig: 10. 4 km| 156 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen földút 75 Eddig: 10. 4 km| 156 perc Tovább egyenesen északkeletre ezen földút 76 Dagonyás útszakasz Eddig: 10. 5 km| 157 perc Tovább enyhén jobbra keletre ezen földút 77 Eddig: 10. 6 km| 159 perc Tovább egyenesen északra ezen földút 78 Eddig: 10. 8 km| 162 perc Tovább élesen jobbra keletre ezen földút 79 Eddig: 10. 8 km| 162 perc Tovább enyhén jobbra keletre ezen földút 80 Eddig: 11. 0 km| 164 perc Tovább enyhén jobbra keletre ezen földút 81 Eddig: 11. 0 km| 165 perc Tovább egyenesen keletre ezen földút 82 Eddig: 11. 1 km| 167 perc Tovább egyenesen keletre ezen földút 83 Eddig: 11. 3 km| 169 perc Tovább egyenesen keletre ezen földút 84 Eddig: 11. 3 km| 169 perc Tovább egyenesen északkeletre ezen földút 85 Eddig: 11. 3 km| 170 perc Tovább enyhén balra északra ezen földút 86 Éger-tető Eddig: 11. 5 km| 173 perc Tovább enyhén jobbra északra ezen földút 87 Éger-tető Eddig: 11.
Istvan
A bronzkorban és a vaskorban a Jakab-hegyen magasodott a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára, a Jakab-hegyi őskori földvár. A római korban a közeli Sopianae, a mai Pécs már 8-10 ezres település volt. Később illírek, majd kelták, a VI. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. A hegy homokkövét már ekkor is évszázadok óta bányászták, amit a későbbi korokban is folytattak. A hegyen végzett mérések eredményei nyomán egyedül ezen a környéken bányásztak Magyarországon uránércet 1957 és 1996 között. A honfoglalás után magyarok települtek a környékére és a kereszténység megérkezése után egy pálos kolostort alapítottak a 13. században a tetején. A Jakab-hegyi pálos kolostor kétszer pusztult el az idők során, először a magyar–török háborúk alatt az 1550-es években, majd 1736 -os helyreállítása után 1828 -ban néptelenedett el megint. Azóta üres, összedőlt, a romjainak az állagmegóvására csak 2006 – 2007 -ben került sor, amikor a környezetét is rendezték. Galéria [ szerkesztés] A Jakab-hegy Zsongor-kő (1950) Kilátás a Zsongor-kőtől Kővágószőlős a Zsongor-kő felől A Babás-szerkövek egy része A Babás-szerkövek egyik köve A Babás-szerkövek kövei A pálos kolostor felújított romjai A Jakab-hegyi Remete-barlang A Sasfészek Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Jakab-hegy a vendégvárón Az István-kilátó története
- Jakab hegyi kilátó
- Jakab hegy | Mentett útvonalak,túraútvonalak,turistautak.
- Jakab hegyi kilátó ut
- Jakab-hegy - Pálos Kolostorrom körtúra
- Elektromos Fiat 500: Fiat 500 Elektromos Új Ár
- GEPIDA ALBOIN 300 NŐI FEHÉR 2022 trekking kerékpár - TREKKING NŐI - Pedál Kerékpár
- Aranyosi ervin versei az életről iskola
- HOGYAN KELL: A Gmailből való kilépés bármely eszközről - 2022
Jakab-hegy - Wikiwand
Nevét a közhiedelem után kapta, amikor a pálos kolostor egyik szerzetese építette és lakott benne. A Babás-szerkövek a hegy déli, meredek oldalán sorakoznak fel, az évezredek során homokkőből formálódtak ki. Nevét a baba, mint bábukra emlékeztető formájuk után kapta. A legenda szerint régen egy két, egymással versengő család élt, akiket egyszer egy koldus látogatott meg. Mindkét család kidobta őt, ezért megátkozta őket, azt kívánta, hogy változzanak kővé. A mese szerint így is történt, kővé is váltak és azóta ott állnak a Jakab-hegy oldalán. A hegyen ember alkotta emlékek is felfedezhetőek, ugyanis a hegy és annak környéke már a kőkorban is lakott volt. Itt magasodott a Kárpát-medence egyik legimpozánsabb kővára, a Jakab-hegyi őskori földvár. Illírek, kelták és longobárdok is éltek a vidéken, a honfoglalás után magyarok telepedtek a környékre, akik a 13. században egy pálos kolostort építettek a hegy tetején. Az idő múlásával ez kétszer is elpusztult, azóta üresen, összedőlve állt, amikor 2006-2007 környékén sort kerítettek állagmegóvására, ezzel együtt a környezetét is elrendezték.
Ürög felső buszmegálló. Éger-völgyi Parkerdő bejárata. (196 m) Koordináták: DD 46. 088526, 18. 186146 DMS 46°05'18. 7"N 18°11'10. 1"E UTM 34T 282467 5107733 w3w ///hajóút. zsiráfok. hasonlít Ürög felső buszmegálló. Éger-völgyi Parkerdő bejárata. Itiner Az Ürög felső buszmegállótól a Z jelzést követve érkezünk az Éger-völgybe, majd a Mohosi-kis-kúthoz. A forrástól már a Z ● jelzésen kapaszkodunk a Jakab-hegy csúcsára. A K, majd a KΩ jelzésen 1 kilométeres kitérővel közelíthetjük meg a Zsongor-kő sziklakilátóját és a Remete-barlangot. A fennsíkról a Z jelzés délkeleti ágát követve érkezünk vissza Éger-tetőre, ahonnan a már bejárt parkerdei úton ereszkedünk le a Mohosi-kis-kúthoz, majd az Éger-völgybe. A túra részletes leírása A buszról leszállva a Z jelzést követjük déli irányba a K+ társaságában. A főutat elhagyva az ürögi városrész házai mellett sétálva, mintegy negyedóra alatt érkezünk az Éger-völgy bejáratához (autós parkoló). Rövidesen elhagyjuk a város utolsó házait, átkelünk egy kis hídon, majd a festői szépségű Éger-völgyi-tó mellett haladunk.
Új kilátó épült, vagy újult meg emellett Drávaszentesen, a Tolna megyei Pacsmagi-halastavaknál, Bátán és a Gemencben, továbbá madármegfigyelő lesállást, valamint pallósort adtak át a dávodi Földvári-tavi madárparadicsomnál. A természetismeret és a szemléletformálás elősegítésére, egyúttal a kulturált természeti turizmus feltételeinek és színvonalának javítására a 2020-2021 évek során Baranya, Somogy és Tolna megye számos védett, ökoturisztikailag is jelentős pontján többek között tájékoztató táblákat pad-asztal garnitúrákat, tűzrakó helyeket és szemétgyűjtőket telepítettek – olvasható a közleményben.
Itt található a Jakab-hegyi Remete-barlang. A mediterrán hangulatú, sziklás, erdős magaslatokat különleges növénytársulások és változatos állatvilág gazdagítja. A Jakab-hegy és a környéke a Mecsek-vidék egyik legértékesebb természetvédelmi területét alkotják. A vízzáró réteg felett alakult ki a Kolostor-tó. [1] Remete-barlang Bővebben: Jakab-hegyi Remete-barlang A Jakab-hegyi Remete-barlang vélhetően egy mesterséges eredetű kőodú volt a Zsongor-kőnél, de beomlott. Nevét a közhiedelem után kapta, miszerint a Jakab-hegyi pálos kolostor egyik szerzetese építette és lakott benne. A kőtornyok Bővebben: Babás-szerkövek és Zsongor-kő A Babás-szerkövek az évezredek során az erózió koptatta homokkőből formálódott kőtornyok, amelyek a déli, meredek, sziklás részeken sorakoznak. A Babás-szerkövek anyagát a benne található kovasav védte meg az eróziótól. Nevüket emberre (baba, mint bábu) emlékeztető alakjuk után kapták. Az egyik legnagyobb és legszebb ilyen a Zsongor-kő. A sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a Mecsek Egyesület.