Lúdas Matyi Szerkezeti Vázlata
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637845893171424599 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Lúdas Matyi - Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum
- Fazekas Mihály: Ludas Matyi elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com
- Történelem tankönyv 6 osztály
- Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (olvasónapló)
- Szemészet | bajcsy.hu
- Kérlek segítsetek? Sos - Lúdas Matyi mű szerkezeti vázlata kell. Előkészítés Bonyodalom A cselekmény kibontakozása Tetőpont Megoldás Kérlek...
- Sulinet Tudásbázis
- Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (elemzés + rövid tartalom) – Jegyzetek
Kiadója bizonyos Kerekes Ferenc volt, aki Bécsben tanult, és később Debrecenben lett professzor. A szerző tudta nélkül megjelenő könyv sikert aratott, elsősorban az egyszerű, kispénzű emberek kedvelt olvasmánya lett. Ám Fazekas, aki később levélben tiltakozott a kiadás ellen, nem volt megelégedve a megjelent szöveggel, ezért átdolgozta a művet, írt hozzá egy verses előszót és 1817-ben újra megjelentette, de csak monogrammal (nem vállalta teljes névvel). Az átdolgozás során kevés mondatot hagyott változtatás nélkül. Főbb javításai: Az idegen szavakat magyarral helyettesítette. A szóismétléseket megszüntette. Kevesebb tájszót, főleg kevés szűk körben ismert tájszót használt. A Lúdas Matyi az első mű a magyar irodalomban, amely népmesei tárgyat dolgoz fel népmesei eszközökkel. Fő motívuma, az igazságtalan nemest elpáholó paraszti hős olyan vándormotívum, amely számos nép folkórjában fellelhető, pl. megtalálható a spanyol, a nyugat-európai, grúz, orosz, ukrán, román és csángó (moldvai magyar) népköltészetben is.
Figyelt kérdés Előkészítés Bonyodalom A cselekmény kibontakozása Tetőpont és a Megoldás kell 1/2 anonim válasza: 69% Olvasd el azt a nyamvadt könyvet ahelyett, hogy naponta kiírsz róla kérdést. Azalatt simán elolvashattad volna és tudnád a választ. 2020. máj. 8. 09:09 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 anonim válasza: 0% #1 nem olyan könnyű az!! 2021. 30. 16:05 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Tőlük tudta meg, hogy széles a világ, és nem csak az a falu létezik, ahol ő él. Fel is támadt benne a vágy, hogy láthasson más vidékeket, országokat is. Kapóra jött, hogy éppen egy hét múlva rendezték Döbrögben a vásárt. Azt gondolta Matyi, hogy elvihetné az anyja által nevelt libákat és a gúnárt eladni a vásárra. Világot is látna, és még egy kis pénzt is kaphatna értük. Hosszas kérlelés után az édesanyja elengedte. Döbrögben és a vásáron Döbrögi uraság az úr, akinek joga van ahhoz, hogy elvegye, ami tetszik neki, és ő maga szabja meg a portékák árát. Matyi erről mit sem sejt. Az uraság azonban szemet vet Matyi gyönyörű lúdjaira. A legényke nem veszi le a süvegét az úr előtt, és azt meri mondani, hogy ő a ludak tulajdonosa. Döbrögit majdnem szétveti a düh, mert a büszke tulajdonos nem akarja fele áron eladni neki a libákat, tehát elkobozza őket Matyitól, és ötven botütést szab ki rá büntetésül. Matyi a botütések után megfogadja, hogy "Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza. " 2. levonás Matyi nem mer a kudarc után visszatérni édesanyjához, tehát vándorútra indul.
Ludas Matyi szerkezeti vázlata? (10469557. kérdés)
Matyi így egyedül marad a beteggel, akit másodszor is jól megver, és újra elveszi tőle a ludak árát. Mire az ispánok, szobalányok hazajönnek, Matyinak már hűlt helyét lelik. Hiába pattannak lóra, nem tudják elkapni. 4. levonás Döbrögi már retteg Lúdas Matyitól. Azóta neveznek mindenkit - aki hibás valamiben - ludasnak. Az uraság minden ludat kiirtott a környéken, és már a lúd szó hallatára feláll a szőr a hátán. Matyi azonban nem felejtette el az ígéretét, hogy egy verés még hátra van. Amikor újabb vásárt rendeznek Döbrög városában, Matyi egy fiatal sihederrel megbeszéli, hogy megveszi tőle a lovát, ha az teljesíti egy kérését. Amikor Döbrögi hintója megérkezik, az idegen siheder lóra pattan, és azt kiáltja, hogy ő a Lúdas Matyi. Mindenki utána ered, lándzsások és poroszlók próbálják elkapni. Ezalatt pedig a mi Matyink harmadszor is jól elveri Döbrögit, és elveszi tőle még egyszer is a ludak árát. Lúdas Matyi tehát megfizette az "adósságát", úgyhogy továbbállt. Döbrögi pedig jó útra tért, és kedvesen bánt ezek után az embertársaival.
Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
- Mint sziszeg a' fót Lúd idegenre: Matyinkat is akként Gúnyolták ki az ő vele nőtt egy forma korás Virgontzok; de tsak ott volt már ő s nem sok időre Öszve gyalúlódott velek. - Innen láta először A' mi fijunk, nézvénn szana széllyel, az ég karimáján Dalmahodó hegyeket; más részről mint ugyan annyi Nyársakat a' távol helységek tornyait; ittenn Vette ki a' szóból, hogy szomszéd Vármegye is van; És a' többek közt, hogy a' híres Döbrögi Vásár Egy hét múlva esik. - Fel pertzene benne az Ország Látására való kívánság; már az eszében Kezd sok gondolatok forrása mozogni, pezsegni; Nintsen nyugta; fejét töri, míg végtére előtte Rés nyílik, mellyenn szándéka folyásnak eredhet. - Annyának húsz szép annyányi libáji valának Egy vén Gúnárral, 's egy pár öregetske tojóval, Jókor költek azok, maga bajmolt véllek az Özvegy, Hogyha szerentsésen, úgymond, feltudja nevelni, Majd egy kis télére valót árúlna belőllök. E' Lúdakra fené fogait Matyi, kéri az Annyát, Bízná rá azokat, hogy hadd próbálna szerentsét; A' Vásárra bemenne velek; jó móddal eladná; 'S így kapadozva talám kupetz is kerekedne belőlle, Melly úton sok Rátz úr lett abban az időben.
Matyi új barátaitól tud meg olyan alap dolgokat, minthogy az övékén kívül van például másik falu, város, sőt, vármegye is. Többek között az is kiderül, hogy a szomszédos vármegye Döbrög nevű falujában fogják egy hét múlva tartani a híres Döbrögi Vásárt. Matyin hirtelen szokatlan élénkség vesz erőt, elhatározza, hogy eladja anyja húsz libáját a Döbrögi Vásáron, így szerezve egy kis pénzt. Természetesen anyja erről hallani sem akar, nem bízik benne, hogy az addig semmit nem csináló Matyi majd most hirtelen vásározni fog. Matyi azonban addig-addig hízeleg, amíg anyja csak elengedi a 20 libával a vásárba. Matyi tehát megkapta az engedélyt és a 20 libát, tarisznyát akaszt a vállára, botot és ostort vesz a kezébe és hajtja a libákat a Döbrögi Vásárra. Döbrögről megtudjuk, hogy az a nagyságos Döbrögi úr örökös birtoka, aki azt tartotta magáról, hogy a saját birtokán még a király sem parancsol neki, akarata a törvény és tetszése az igazság. A Döbrögi Vásáron minden terméknek ő szokta megállapítani az értékét, és ha az árus többet mer érte kérni, akkor azon túl, hogy elkobozzák az áruját, még derekasan meg is verik.
A történet legrégibb változata i. e. 704-ből való, Asszíriában jegyezték fel, s arab közvetítéssel terjedt el az európai folklórban. Erre az ős Ludas Matyira 1951-ben Anatóliában találtak rá 572 db agyagtáblán. A nippuri szegényember meséje volt a címe. A történet gerince ugyanaz, mint Fazekas művében: először a főhős nyomorúságát mutatja be, majd jön a vásár-jelenet, a főhős találkozik a nagyúrral, aki megvereti, s ezért hősünk 3 csel segítségével bosszút áll. További közös vonás, hogy egyik mű sem zárja le a főhős sorsát. Ez a népmese a magyar folklórban ismeretlen volt, Fazekas Moldvából hozta magával, ahol csángó vidéken is katonáskodott. Tehát egy magyar nyelvű, de moldvai csángó mű lehetett a Lúdas Matyi közvetlen forrása. Julow Viktor felfedezte, hogy a történet az Ezeregyéjszaka meséi közt is szerepel. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
Fazekas Mihály: A lúdas matyi összefoglalás by Viola Tóth