Magyar Nemesi Családok Leszármazottai
A Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője kifejtette: a bemutatott családok a magyar történelemben gazdasági erejükkel és politikai érdekérvényesítő képességükkel meghatározó szerepet töltöttek be, s a kultúra iránti elkötelezettségükkel, társadalmi szerepvállalásukkal az egész Kárpát-medencei magyarság történelmét formálták. Bűnük is ez volt, sorsuk ezért pecsételődött meg az 1918-19-es román megszállást követően, s váltak 1948-ban a kommunista hatalom céltábájává, s bár sokan kényszerűségből külföldre távoztak, de gyökereiket nem feledték. Zakar Péter történészprofesszor, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese megnyitójában arról is szólt, hogy a román történettudomány képviselőinek jelentős része állítja, hogy a magyar és Habsburg arisztokrácia közösen igyekezett a román népet "tudatlanságban tartani", miközben tény, hogy a kolozsvári piarista iskola tanulóinak közel fele a román nemzetiséghez tartozott már az 1840-es évek közepén. A rektorhelyettes emlékeztetett: 1949. március 3-ra virradóra a történelmi családok tagjait ősi birtokaikról húszkilónyi holmi elvitelét engedélyezve a román kommunista egységek telepítették ki.
- A magyarság őrhelyei :: kulsomagyarok.hu
- Tagfelvétel – Magyar Történelmi Családok Egyesülete
- Küzdelem a nemesi címekért - Figyelő
- MACSE | Családok
- Családfakutatók, nemesi családok utódai tájainkon III. | Felvidék.ma
- DEmedia.hu | Cikk
Példaként említve, egy nemes férfi leányának a fiának a fia stb. nem apai egyenes ági leszármazás. Csupán a nemes férfi fiának a fiának a fia stb. számít apai egyenes ági leszármazásnak, csakis így lehet nemesi rangot örökölni (törvényes házasságok útján). Nagyon sokan kérdezik, sérelmezik, hogy mai modern időnkben az MTCSE miért nem fogadja el a nemesség leányágon való öröklődését. A nemesség átöröklődése és igazolása országunk egykori törvényei, ezeréves szokásjogai, és korábbi belügyminiszteri irányelvei szerint történhet; ezen pedig csak Magyarország koronázott uralkodója tudna változtatni. Ezek a szabályok tehát jelenleg kőbe vésettek, amelyeket az MTCSE nem tud megváltoztatni, azokat csak alkalmazni tudja. Abban az esetben, ha egy személy nemessége a keletkezés (adományozás) idején úgy volt meghatározva, hogy kizárólag apai egyenes ágon öröklődik, akkor ezen utólag, mai időnkben mi nem tudunk változtatni. Sokan tévesen arra hivatkozva kérik tagfelvételüket, hogy egy kihalt nemesi család leányági leszármazottai, és így a család utolsó férfi tagjának leánya szükségszerűen és automatikusan (! )
- Tartós hajszínező
- DEmedia.hu | Cikk
- Revíziós ajtó gipszkarton
1658 végén innen kiszabadult ugyan, de az idő alatt Borosjenő megadta magát a töröknek s Tisza Istvánnak egyelőre kilátásai sem voltak, hogy régi birtokaihoz juthasson. Dévára ment s a Barcsay Ákos hívei közé állt, ezután még viszontagságosabb napok vártak rá. 1660-ban Gyulay, aki Rákóczi híve volt, elfogatta, és három hónapig fogságban tartotta. Innen Váradra ment, melyet nemsokára a török fogott körül. Tisza Istvánt itt az öt bástya közül az ostromnak legjobban kitett Aranyosbástya kapitányává választották s tanulatlan pattantyúsaival 46 napig, védte ezt a gyakorlott török tüzérség ellenében, amikor 1660. augusztus 27-én megfogyva és elgyengülve az őrség megadta magát. Tisza ekkor a szabadon elvonuló őrséggel Debrecenbe ment, ahol harmincadosnak, később Kővár kapitányának tette meg Barcsay Ákos fejedelem. Ez volt a legfényesebb állása, melyet viszontagságteljes élete során kivívott. Ennek is csak kevés ideig örülhetett, Barcsay fejedelem bukásával újra földönfutóvá lett s Déván húzta meg magát feleségével Doczó Zsuzsannával és leányával, Sárával (dési Alvinczy András felesége) együtt, letűnt a nyilvános szereplés teréről.
Vigh Tímea: – Igen, 1991-ben már tartottak egy hasonló rendezvényt Budapesten, a magyar főnemesek világtalálkozóját. Mi a mostani rendezvényünkkel nem szerettünk volna nem főnemesi családokat kizárni, hiszen a nemesség jogaiban egységes társadalmi réteg volt. A történelmi családok találkozójaként ez az első kezdeményezés, amely a magyar nemesi családok összefogásával jön létre. – Mi a rendezvény célja? Széchenyi Tímea: – Mindenekelőtt az elmúlt hetven esztendő hányattatásaival kell foglalkoznunk. A szüleim, nagyszüleim rettenetesen nagy szomorúságot hordoztak – az államosítás, a vagyonelkobzás, az internálások emlékeit –, és ezeknek a családoknak soha nem volt emléknapjuk. Azért fontos minderről megemlékezni, hogy az új nemzedékek is tudjanak ezekről a megpróbáltatásokról, és soha többet ne fordulhassanak elő. 2013-ban jött a nemesi családok felkarolásának ötlete, és olyan embereket kerestem, akik a kezdeményezés mellé álltak. – Az a generáció, amelyik megélte, nem szeretne beszélni a megpróbáltatásokról.